Bizony, a régi szép idők, amikor még nem 200 centis 3D tv volt otthon, és azon leste a család a Minyonokat, hanem egy klasszikus, fém, forró diavetítő meg egy csomó izgi, szép, színes mese. És anyu felolvasta esténként lefekvés előtt a mesét. Imádtam :) Még a szagára is emlékszem.
Amúgy minden mesében ez volt a kedvenc képkockám:
Nem tudom, miért, de ez a színes, furcsa valami mindig nagyon tetszett :)
Azok a dobozok: mind mind egy másik álomvilágot, képzeletbeli országot, mesét, könyvet, regényt rejtett.
A befűzése azért meghaladta a gyerekkori képességeket. Vagy csak egyszerűen anyu ebben jobb volt :)
Napközben is sokszor nézegettük végig napfényben a képkockákat a diafilmen
Ráadásul szerintem a hajdani rajzolók elég furi figurák lehettek, legalábbis baromi jó, néhol groteszk, néhol abszurd módon ábrázolták a mese alakjait: 
Egyik nagy kedvenc: Holle anyó
Persze Jancsi és Juliska mézeskalács házikója is nagy kedvenc volt:
Lúdas Matyi Förevör!!!!!
Az örök klasszikus: Süsü a sárkány. Diafilmen is ugyanolyan szuper volt :)
El is felejtettem mostanra Sicc-et, pedig őt is nagyon imádtuk:
Na és hát Vackor: Mese egy piszén pisze kölyökmackó vigasságos napjairól 
De sajnos mindig olyan hamar véget értek a mesék, és anyu mondhatta: most már irány aludni :)
Osszad bátran!
